A Kincskeresők megálmodója és mindmáig főszervezője, Szanyi Mária néprajz-kutató, tanár (a TUDOK mentora) az SZMPSZ keretében szerette volna megvalósítani és meghonosítani Felvidéken a TUDOK módszerét, azzal a különbséggel, hogy a Kincskeresőkre – a saját kötődést is nyilvánvalóvá téve – helyi értékek felkutatásával és feldolgozásával lehessen jelentkezni. Az elképzelés egybeesett az SZMPSZ akkori elnöke, Pék László igyekezetével, aki az SZMPSZ programjai között kiemelt helyet szánt a helytörténet tanításának a szlovákiai magyar iskolákban.
Az első két évben az SZMPSZ a Csemadokkal közösen pályázott az akkor még regionális fordulókkal szervezett versenyre. Később a pályázati viszonyok megváltozásával az SZMPSZ önállóan pályázott, és a Kincskeresők – helyi értékeket kutató diákok konferenciája valóban konferencia lett, versengés nélkül. Ez nagyon jónak bizonyult, mert a 11–18 éves diákok évről évre oldott hangulatú, ám felelősségteljes felkészüléssel és tartalmas előadásokkal teljes konferenciákon mutatják be azokat a helytörténeti értékeket, amelyek nemcsak szülőhelyük tekintetében, de olykor a magyar kultúrtörténet szemszögéből is jelentős kordokumentumokat tárnak a hallgatóság elé.
Az előadások változatos témaköröket ölelnek fel: egy-egy természeti kincseket rejtő hely szépségeit, kastélytörténeteket, falvak településtörténetét, templomok vallási és művészettörténeti értékeit, néprajzi kincseinket, ipari műemlékek történetét stb. Neves személyiségek élete, a közösségeket érintő régi ünnepek eredete, szokásai és újabbak ke-letkezése tárul fel az évek folyamán. Az előadásokat vetített képek, hangzó anyagok és nem ritkán értékes tárgyi emlékek színesítik.